Kutatás-fejlesztés

Az augmented reality, azaz a kiterjesztett valóság azt jelenti, hogy a tárgyi világ kontextusába a virtuális tárgyak valós időben épülnek be. Rendkívül gyorsan fejlődő terület, mind szélesebb körben használjuk. Tipikus példája a Terminátor 2 című film, amikor a robot szemén keresztül látja a néző a film világát. A hétköznapi életben ilyen rendszerrel működnek például az okostelefonok egyes szoftverei, vagy a személyautókban a digitális kijelzőre vetített sebességmérő.

Ritka az olyan cég, amelyik megengedheti magának, hogy egyszerűen megvegye és telepítse üzemébe a legmodernebb, automata gyártósort. Inkább az a jellemzőbb, hogy először vesz egy, jobb esetben több gépet, majd ahogy növekszik a vállalkozás, fokozatosan cseréli le a munkafolyamatait kézi erőről valamilyen gépi megoldásra a hatékonyság jegyében. Azután egyszer csak eljut odáig, hogy jó lenne a meglévő gépeit összekapcsolni, hogy kiiktassa a gépezetek közötti kézi anyagmozgatást, amely egyenetlen sebességgel dolgozik és gyakran selejtgyártást okoz.

Jól bevált innovációs gyakorlatot vettünk át az USA-tól. Míg néhány évtizede a hadászat számára történtek kutatás-fejlesztések (K+F), és ezek eredményeit ültették át később civil felhasználásra, mára éppen fordítva történik. Az amerikai védelmi iparban tevékenykedő cégek a civil technológiákat alkalmazzák, integrálják és fejlesztik tovább.

Amíg több nagy gyártó még csak most foglalkozik az elektromos haszonjárművek tesztelésével, addig egy magyar családi vállalkozás már a sorozatgyártásra is készen áll. A Debreceni Egyetemmel együttműködve kifejlesztett teljesen elektromos meghajtású kukásautó a maga nemében egyedülálló a világon. | 22-11-02

Kakaó, hársfa, kóla, gyapot, hibiszkusz, ziliz. Mi a közös bennük? Igen, mindegyik növény. Sőt, mindannyian rokonok, a mályvafélék családjába tartoznak. Ez az atyafiság is csak olyan, mint az embereké: akad benne ilyen is, olyan is. Lehetnek füvek, kórók, félcserjék, cserjék, ritkábban fák. A legfőbb hasonlóságuk, hogy nagyon gyakran szőrös a száruk és a leveleik is, valamint mindegyik faj gyökere nyálkás. A zimankós időjárást többnyire rosszul viselik, így a mintegy ezer faj rendszerint a trópusokon él. Viszont világszerte termesztik a család több, gazdaságilag jelentős rost-, élelmiszer-, dísz- és gyógynövényét. Nekünk magyaroknak nagyrészt a lágyszárúak jutottak, a hársfa kivételével közönséges gyomnövények és gyógynövények honosok a Kárpát-medencében. Két magyar rokon faj „párbajáról” is szól a következő K+F (kutatás-fejlesztési) projekt.

Nem valósul meg a vállalati K+F+I pályázatokkal támogatott projektek 40%-a, mert ugyan van a vállalkozásban műszaki/technikai szakember, könyvelő és pályázati tanácsadó is, de nincs a kutatás-fejlesztési (K+F) projektek sajátosságait ismerő és kezelni tudó innovációs projektmenedzser. Mi több, a vállalkozások többnyire nincsenek is tisztában azzal, hogy termékkörük bővítésekor, vagy technológiájuk fejlesztésekor, egy új vevői igényre reagálva valójában kutatás-fejlesztést folytatnak. Így elszalasztják azokkal az előnyöket, amelyek megilletnék őket adókedvezmények vagy pályázati lehetőségek formájában. A legegyszerűbben egy vegyipari vállalkozás példáján keresztül mutatható be, hogy hogyan is kell ezt profin csinálni. Igazi lombikos innováció következik laikusok számára, amelyben egyszerre fejlesztették a meglévő technológiát és az infrastruktúrát. Nem merülünk el a kémiai képletekbe, reakciókba és egyéb komplikált részletekbe, a K+F kötelező alkotórészei mentén mutatjuk be a projektet.

Magyarország legjelentősebb turisztikai attrakciói közé tartoznak világhírű gyógyvizeink, de felhasználásuk során pazarlóan bánunk velük, a fenntarthatósági szempontok gyakran nem valósulnak meg. Partnerünk projektje a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű, nemzeti kincsnek tekintendő gyógyvíz felhasználásának relatív csökkentésére irányult. Felismerték ugyanis, hogy gyorsabb a gyógyvíz kitermelésének sebessége, mint újratermelődése. A lehullott csapadék felszín alá szivárgása, megfelelő mélységekbe való lejutása, illetve a felszín alatti közegből az ásványi anyagok vízbe való oldódása lassabb folyamat, mint a gyógyvíz felhasználása, így tehát a gyógyvízbázisban lévő vízmennyiség folyamatosan csökken. Ennek mértékét kívánta partnerünk enyhíteni azzal, hogy újra felhasználja a korábban felszínre hozott vizet. Azonban a szigorú jogszabályoknak való megfelelőség érdekében tisztítani kell a használt gyógyvizet, mégpedig a társaság feltételezései szerinti fizikai úton, mivel a vegyszerek, illetve az organizmusok maradványai ronthatják a gyógyvíz minőségét. Ezért speciális, fizikai alapokon nyugvó, a szűréstechnika témaköréhez tartozó gyógyvíztisztítási technikát kívánt kifejleszteni, illetve működtetni. A másutt már alkalmazott ultramembrán szűrést vonta kutatás-fejlesztésbe.

Sokszáz kilométeres gázvezetékek szállítják a kitermelt természeti kincset a tengerek alatti gigantikus lelőhelyekről, már átszelik a csövek és kábelek a vízalatti világot is. Ezeket a vezetékeket nem lehet csak úgy javítgatni, foltozgatni, mint a nagykörúti csatornát. Tökéletes minőségben kell elkészíteni, az alapanyagoknak, az illesztéseknek és a hegesztéseknek kiemelkedő minőségűnek kell lenniük. Micsoda tudást és precizitást igényel mindez! Hát még ha ezeket a rendszereket automatikus gépsorokkal, robotokkal szeretnénk legyártani! Magyar kutatás-fejlesztésben zajlott a kísérletsorozat.

Aki járt már örvényfürdőben kipróbálhatta, hogy nem csak élvezetes átadni magunkat a sebes vízáramnak, de lazítja a kötőszöveteket és javítja a szöveti vérkeringést a víz sodró hatása. Mesterséges örvényképzéssel kiválóan lehet uszodai medencék vizét megfelelő kémiai állapotban tartani és jóideje használják ezt a technológiát szennyvíztisztításra is. Partnerünk egyik kutatás-fejlesztési projektjében a pontyok lélegzetét és az örvény áramoltatás előnyeit vizsgálta.

Egy vállalkozás, vállalat, régió, vagy ország aktuális és várható jövőbeni versenyképességének megítéléséhez az egyik legjobb támpont a kutatás-fejlesztés, az innováció helyzetének vizsgálata és megértése. Hazánk ezen a területen a középmezőnyben szerepel európai összehasonlításban, de a jelenlegi kormányzat deklarált célja, hogy 2030-ra a jelentős innovátorok közé emelkedjen Magyarország.

A Naponta Kft. az elmúlt években az egyedi fogyasztói csoportok speciális igényeinek kiszolgálását biztosító termékfejlesztéseket helyezte előtérbe a müzliszeletek fejlesztése során. A következő projekt célja a három tagból álló termékcsalád harmadik, sportolás előtti és sportolás alatti fogyasztásra ajánlott, magas energiatartalmú, de hozzáadott cukrot nem tartalmazó tagjának kifejlesztése. | 19-01-19

Az innováció és a kutatás-fejlesztés viszonylag gyakran használt fogalmak, naponta találkozunk velük, mégsem egyszerű eligazodni közöttük, ha adott környezetben próbáljuk alkalmazni őket. Az innováció illetve a kutatás fejlesztés némileg mást jelent egy egyetemi kutató számára és a gazdaság szereplői számára, ahol alapvetően elsődleges cél a versenyképesség és az eredményesség.

Ugyan nem annyira közismert, de tény, hogy a megfelelő K+F minősítés kézzelfogható pénzügyi előnyöket nyújthat: mind a pályázati forrásszerzés területén komoly előnyt biztosít és még adókedvezmény igénybevételére is jogosít a társasági adó, az iparűzési adó és innovációs járulék esetében.

Egyre gyakrabban merül fel a szoftverfejlesztéssel foglalkozó informatikai vállalkozások részéről az igény, hogy fejlesztéseikhez igénybe vegyék a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adókedvezményeket és támogatási lehetőségeket. Ennek feltétele, hogy az általuk tervezett szoftverfejlesztést kutatás-fejlesztésként tudják megfogalmazni és végrehajtani.

A kétkomponensű habok(pl.: PUR hab) tárolására és adagolására szolgáló palackrendszerek lényegesen összetettebb megoldást kívánnak, mint az egy komponensű habok palackjai. A két komponens tárolását végző 2K palackok drágábbak, összetettebbek és Európában csak két vállalat foglalkozik gyártásukkal. Tehát a verseny is korlátozott ezen a piacon.

A kutatás fejlesztés területén nagyon jó indikátor az egyes országok tekintetében a k+f tevékenységekre ráfordított forrás mennyisége, amit általában GDP arányosan szokás értelmezni és összehasonlítani. A leginnovatívabb országok a GDP-jük akár több mint 4%-át is kutatásfejlesztésre, innovációra költik, míg vannak országok ahol ez az arány a nem mérhető tartományban van. Magyarország bár folyamatos javulást mutat e tekintetben, de még Európában is csak sereghajtónak számít.

(cikkünk 2017.03.28-án frissült). Társaságunk 2014-ben indította el a vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs projektek hivatalos tanúsításának lebonyolításához nyújtott szolgáltatását. Szolgáltatásunk az adott fejlesztés célirányos megfogalmazásához szükséges projektgenerálásból, valamint a kutatás-fejlesztési tanúsítási eljárás ügyfeleink képviseletében történő lefolytatásából áll.